A gyermekek jogainak világnapja: a Sant’Egidio közösség a gyermekek mellett áll

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1989. november 20-án fogadta el a gyermekek jogairól szóló egyezményt.

Első ízben fordult elő, hogy különböző kulturális és jogi szempontokat figyelembe véve, koherens módon állapították meg azokat az alapvető jogokat, amelyeket a világ minden gyermekére nézve garantálni kell. Ma már 196 ország csatlakozott a konvencióhoz.


A gyermekek jogainak elismeréséhez mégis hosszú utat kellett megtenni.

Születésétől kezdve a Sant’Egidio közösség mindig szívén viselte a legkisebbek ügyét. A nehéz helyzetekből adódó kihívásokra időről időre válaszolt és dolgozott azért, hogy jogaiknak érvényt szerezzen. A közösség gyermekekért végzett szolgálatai sok olyan jogért kiállnak, amelyeket megtagadnak a gyermekektől. Felsorolunk néhányat:
 
Nem láthatatlanok többé!
A gyermekek jogainak konvenciója 7. cikkelye azt állapítja meg, hogy „rögtön születésekor regisztrálni kell a gyermeket és attól kezdve joga van ahhoz, hogy nevet, állampolgárságot és megismerve szüleit, nevelést kapjon.”

Az Unicef 2013 -as adatai szerint a földkerekség gyermekeinek egyharmada (körülbelül 230 millió gyermek) nincs regisztrálva. Hatalmas szám ez. A kiskorúaktól megtagadják ezt az alapjogot, ami megfosztja őket a közoktatás és a polgárjogok gyakorlásától, így könnyebben válnak visszaélések, gyermekrabszolgaság és emberkereskedelem áldozatává.

A közösség ezért elindította a BRAVO-programot (programma BRAVO - Birth Registration for All Versus Oblivion), amely jelenleg Burkina Fasóban, Mozambikban és Malawiban működik. A Sant’Egidio programja ezekben az országokban konkrétan azt segíti, hogy az anyakönyveztetési gyakorlat visszaálljon, regisztrációra képes mozgó központok nyíljanak, ahonnan el lehet érni az eldugott helyeket, milliókat kiemelve a névtelenségből . Ide kattintva a Láthatatlan gyerekek blogban többet meg lehet tudni a kezdeményezésről (Bambini invisibili).

Az egészséghez való jog

A 24. cikkelyben ez áll: Minden gyermeknek joga van egészségben élni. Ehhez megfelelő ívóvízhez, élelemhez, ruházathoz kell jutnia, egészséges környezetben kell élnie és orvosi ellátást kell számára biztosítani.

A Dream-prgram (programma DREAM) afrikai gyerekek számára biztosít egészségügyi ellátást, hogy a HIV-vírust és az alultápláltságot leküzdve nőhessen fel az újabb nemzedék. Ebből a megfontolásból a közösség egészségügyi programot indított, amely megakadályozza a vírusnak az anyából a magzatba való átadását. Ennek nyomán születhetett meg HIV-fertőzött anyától több mint 60 ezer egészséges gyermek. A közösség élelmezési központjaiban naponta több ezer gyermek jut megfelelő élelemhez.

Iskola

28. cikkely: minden gyermeknek joga van a tanuláshoz
Ma a világ 73 országában, gyakran a leghátrányosabb helyeken működnek a béke iskolái, ahol önkéntes és ingyenes keretek között, a közösség önkéntes munkatársaitól, a béke és együttélés elvei mentén több tízezer gyermek kap iskolai, nevelési támogatást. Tudj meg többet!: Per saperne di più

Egy történet Szicíliából

Ő Khadi. Ugye milyen szép? 18 éves és a közösségbe jár. Szülei szenegáliak és Khadi ahhoz a nemzedékhez tartozik, amelyet ma úgy hívnak: második generáció. Bevándorlók gyermeke, akik úgy döntöttek, hogy Olaszországban jönnek élni. Cataniába. Eleven, kedves, intelligens lány és érzékeny. Nyolcéves volt, amikor megismertük a béke iskolájában. Kicsi korától kezdve szerette Szicíliát, a narancs, a jégkása szerelmese, rögtön beilleszkedett, segítette a kisebbeket a házi feladatok megoldásában. Khadi a helyi futballcsapat drukkere, a szicíliai ízek rajongója, szorgalmas az iskolában, otthon érzi magát. Mondhatnánk olasz. De sajnos mégsem! Olaszországban még a régi törvények működnek. Khadi személyazonossági igazolványában igazságtalanul benne van, hogy állampolgársága: szenegáli. Nyilván jó dolog, és emlék, hogy feltüntetik szüleinek származási helyét, de kijelenteni, hogy Khadi nem olasz állampolgár: egyszerűen helytelen!
Egy alkalommal a béke iskolájában egy fiú, aki nem rég óta járt a közösségünkbe, megkérdezte tőle: honnan származol? Így válaszolt: Cataniából, honnan máshonnan? Khadinak rosszul esett, amikor felfedezte irataiban, hogy más van beleírva, mint ami ő valójában. Miért nem lehetek olasz? Én olasz vagyok! Nyugtatgattuk: nem csak olasz vagy, hanem közénk is tartozol! Khadi mára betöltötte 18. életévét és nem kell többé a bürokrácia útvesztőibe bolyongania. Befogadták, sok-sok öröm érte, olasz állampolgár lett. Az olasz állam végre elismerte, amit kicsi kora óta mondtunk: Khadi olasz, szenegáli olasz és jelenléte Olaszország javára válik.
 

Egy történet Kambodzsából

„Kuongnak hívnak, 27 éves vagyok, Kambodzsában, Phnom Penhben élek. Kandal megyében, Takhmao körzetében születtem. Gyermekkoromban elvesztettem szüleimet és azóta a nagybátyám nevel. Elkezdtem az iskolát, de országomban költséges a tanulás. Kevés a tanár, kevés az iskola. A népirtás idején megölték a tanárok 99 százalékát. Nagybátyámnak nem volt állandó munkája. Jól tudtam – ahogy országomban a legtöbb gyerek –, hiába leszek a legjobb tanuló az osztályba, nem szerezhetek diplomát. 2003-ban egy nap a tanárom félre hívott és közölte, hogy táv örökbe fogadnak. Olaszországból segítik a tanulásomat. Attól a naptól fogva rendszeresen segítették étkezésemet, szükség esetén orvosi ellátásomat, de mindenekelőtt folytathattam tanulmányaimat. A legjobb jegyekkel végeztem és valóra vált a legnagyobb álmom: beiratkozhattam a Phnom Penh-i nemzetközi egyetem orvosi karára. Ma már orvos vagyok és a városközpontban dolgozom egy rendelőben.