A barcelonai Santa Maria del Mar-bazilikában az egyházmegye ünnepélyesen lezárta a szentévet. Tanúságtételek hangzottak el az irgalmasság jegyében, köztük Diana vallomása, aki egy Aleppóból menekült fiatal muszlim lány. Jelenleg Barcelonában él és a Sant'Egidio közösséggel intézetben élő időseket látogat.
Íme, egy részlet a tanúságtételéből:
Ma Aleppó a világ egyik legszomorúbb városa, csak kevesen ismerik azt a szeretett várost, amely a szívemben és az emlékezetemben él. Az én Aleppómban együtt éltünk muszlimok, különböző felekeztekhez tartozó keresztények, szírek, örmények, kurdok, irakiak, palesztinok." Diana egyetemi társnői ma a világ 15 országában menekültként élnek. Mesélt Barcelonáról is: "én és a nővérem a Sant'Egidio közösséget egy muszlim ünnepségen ismertük meg a ramadán idején a Rambla del Raval negyedben. Két szíriai lány, akik egy iszlám országból jöttek, Barcelonában egy muszlim ünnepen egy katolikus közösséggel találkoznak: el tudjátok képzelni? Akkor megértettem, hogy ez a kép éppen azt a világot jelképezi, amelyet én is szeretnék, ahol megvalósul az együttélés és a szeretet."
"Öt hónapja vagyok része ennek a családnak, a Sant'Egidio közösségnek, amely segít mindenkit, főként a legszegényebbeket, és segít begyógyítani szívünk sebeit. Megértettem, hogy az intézmények befogadnak, de csak a közösségek képesek integrálni, olyan helyet kínálnak nekünk, ahol megélhetjük vallásunkat."
Diana szavaira utalt szentbeszédében Juan José Omella barcelonai érsek. Hangsúlyozta, hogy az egyházmegye minden keresztényének ezt az utat kell járnia és megköszönte Dianának, hogy Barcelonába hozta Aleppó és egész Szíria hangját.
